Holokauszt emlékkiállítás nyílt a Kazinczy Ferenc Múzeumban

Magyarországon 1944. április 7-én hozták meg a zsidók elkülönítéséről és a gyűjtőtáborok felállításáról szóló belügyminisztériumi rendeletet. Ezt követően 1944. április 28-án már meg is jelent a rendelet Sátoraljaújhely kapcsán is és fájdalmas gyorsasággal elkészült a vidéki Magyarországon elsők között a gettó a zempléni városban. Hasonlóan más gettókhoz drót és deszkakerítéssel vették körül a Ronyva parton lévő cigánytelep mellett kialakított gyűjtőtábort, melyet az akkori hivatalnok réteg közreműködésével hoztak létre. Bornemissza Miklós Zemplén vármegyei alispán és a járási szolgabírók közreműködése mellett történt meg a gettó felállítása és kezdődtek meg a deportálások. A sátoraljaújhelyi gettó kapcsán fennmaradt visszaemlékezésekből tudni lehet, hogy itt országos viszonylatban is embertelen körülmények uralkodtak. A vízellátás és a szűkös szennyvízhálózat, a személyes szükségletek kielégítésére sem volt alkalmas, és hiányoztak azok az alapvető higiéniai eszközök, gyógyszerek, ami ezekben a drámai napokban, hetekben legalább minimálisan emberhez méltó körülményeket biztosítottak volna. A Kazinczy Ferenc Múzeum várostörténeti kiállításában a sátoraljaújhelyi zsidóságával kapcsolatos pozitívumokat kidomborítva foglalkozik a borzalmakkal. A holokauszt 80. évfordulója alkalmából a településen rendezett egész napos programfolyam keretében megnyitották a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény által készített molinó kiállítást, amely fotók és történeti leírások segítségével mutatja be a zempléni városhoz hasonló nagyságú települések gettóit illetve feldolgozza fel az elhurcolások történetét.