A Sárospataki Wass Albert Kör elnökségének nyílt levele a szovátai Tóth Ferenc szoborállítási ügyében

TILTAKOZUNK A ROMÁN HATÓSÁGOK

KONCEPCIÓS PEREKET IDÉZŐ ELJÁRÁSA ELLEN

A Sárospataki Wass Albert Kör mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szovátai Tóth Ferenc ellen a román hatóságok a koncepciós pereket idéző eljárást folytatnak politikailag motivált, mondvacsinált ürüggyel. Ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat Tóth Ferenccel.

Az ügy előzménye. Elkobozták a román hatóságok azt a Wass Albert-szobrot, amelyet Tóth Ferenc idén pünkösdvasárnap a saját háza udvarán állított fel a Maros megyei Szovátán. A rendőrségi akcióról Tóth Ferenc elektronikus levélben tájékoztatta akkor az erdélyi Krónika szerkesztőségét, hozzátéve: házkutatást is folytattak nála, és gyanúsítottként kihallgatásra idézték be Marosvásárhelyre. Ügyében azóta szeptemberben bírósági tárgyalásra is sor került. A per novemberben folytatódik. Az eljárás „komolyságát” jelzi az alábbi hatósági közlés: „olyan helyen áll a szobor, hogy az a magántulajdonon kívüli területről is látható”.

Az amerikai emigrációban 1998-ban, 90 évesen elhunyt erdélyi írófejedelmet fiatal katonatisztként, bajusszal ábrázoló műkő mellszobor Miholcsa József képzőművész alkotása, aki Tóth Ferenc felkérésére készítette el azt. A szobrot Bajkó Norbert szovátai katolikus segédlelkész és Bartha József holtmarosi református lelkipásztor szentelte fel.

Mint megtudtuk, Tóth Ferencet az „emberiség- és békeellenes bűncselekményekért elítélt Wass Albert” kultuszának terjesztésével vádolják. Már az is önmagában elgondolkodtató, hogy évtizedekkel később miként lehet hatályos egy nyilvánvalóan koncepciós eljárásban meghozott ítélet, amelyben 1946-ban a kommunista hatalomátvétel után a román népbíróság marasztalta el Wass Albertet általa – minden bizonnyal – el nem követett tettért. Az pedig fölöttébb megbotránkoztató, hogy negyed századdal a rendszerváltoztatás után, a ma már európai uniós tagállam Romániában ezen ítéletre hivatkozva indul szintén koncepciós eljárás egy erdélyi magyar ember ellen, „szélsőjobboldali megnyilvánulást” és „irredentizmust” magyarázva bele a szoborállításba. Ami – ismételjük – magán területen és kulturális esemény keretében történt.

Az önmagát demokratikusnak tartó Románia nyilvánvalóan kettős mércével viszonyul az önkényuralmi rendszerekhez. A fasiszta önkényuralmi szimbólumok használatát törvény tiltja keleti szomszédunknál, ezzel ellentétben a kommunista eszmék és jelképek kultusza ellen nem lépnek fel ilyen eréllyel. Korábban is hajtóvadászatot folytattak a román hatóságok az erdélyi Wass-szobrok ellen, ennek nyomán a szászrégeni római katolikus plébánia, a holtmarosi református templom, valamint a Beszterce-Naszód megyei Vice iskolájának udvaráról is el kellett távolítani az íróról mintázott alkotásokat. Ezen közben Nicolae Ceauşescu egykori kommunista pártfőtitkár-diktátor sírjánál háborítatlanul tarthatnak megemlékezéseket hívei, akik a néhai kondukátor közel két méter magas mellszobrában is gyönyörködhetnek annak szülőfalujában.

Osztjuk Tóth Ferenc álláspontját, miszerint ellene a román hatóságok ugyanolyan koncepciós eljárást folytatnak, mint tették azt egykoron Wass Albert ellen. Az író nevét viselő anyaországi egyesületként nem hallgathatunk akkor, amikor a legsötétebb kommunista és fasiszta diktatúrákat idéző eljárásban támadják egyszerre Wass Albert emlékét és az írónak magánterületen szobrot állító erdélyi nemzettársunkat. A Székelyföld autonómiatörekvéseit gáncsoló román hozzáállás ismeretében nehéz nem tendenciáról beszélni, amely az erdélyi magyarság, annak jeles képviselői, jogai és szimbólumai ellen irányulnak a Gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekkel ellentétben.

A leghatározottabban elítéljük és tiltakozunk a román hatóságok túlkapásai ellen, amelyek méltatlanok és épp ezért elfogadhatatlanok egy XXI. századi európai jogállamtól.

Sárospataki Wass Albert Kör Elnöksége

Sárospatak, 2015. szeptember 30.